Part 10 (RÉSZLET)

Hali! Iszonyatosan szörnyen röstellem, amiért megint csak késik a fejezet. De nem voltam olyan hangulatban, se olyan állapotban, hogy neki tudtam volna kezdeni. Sajnálom. Egyenlőre most csak egy rövidke kis részlettel tudok szolgálni nektek, azonban a teljes fejezetet pedig folyamatosan írom, ahogyan csak tudom. Megpróbálom, (mondom) megpróbálom, még ebben a hónapban - ezen a héten, meghozni a teljes fejezetet. Azonban nem ígérek - (még ha szeretném is) - és nem is ígérhetek semmi konkrétumot. De megteszek minden tőlem telhetőt, hogy tudjak még ezen a héten frisst hozni nektek...

Részlet:

„ Felállva az asztal mellől, kijjebb tárom az ablakot, amelyen kellemesen lágy szellő libbenti meg a függönyt. Mélyet szippantva a friss levegőből, egy pillanatra lehunyom a szemeimet.

Kizárva mindent és mindenkit, egy kis ideig élvezni tudom végre azt, hogy egyedül vagyok. Egyedül a saját gondolataimmal, és érzéseimmel, amelyek túlontúl kezdenek túl nőni rajtam.

Enyhe megkönnyebbülés járja át a testemet, amiért egyedül maradhattam most. Igaz hiányzik, Ana, de hogy tudom, biztonságban Grace-knél, így most nincs, és nem is lehet semmi okom arra, hogy idegre aggódjam magam.

Néha meglep a tudat, hogy mennyire betudja lopni magát mások szívébe. De ez mellett, boldogsággal önt el azaz érzés, hogy tudassák vele, mennyire is fontos és értékes ő.

Kinyitva a szemeimet, nem tudom megállni, hogy elő ne vegyem azt a fotó albumot, amelynek az el hozataláról  Ana gondoskodott.

Az albummal a kezemben, a nappaliban lévő kanapén foglalok helyet, és mielőtt neki kezdhetnék a lapozgatásnak, halk kopogás zaját hallom meg. Letéve az asztalra az albumot, elcsoszogok az ajtóig, amelyet miután kinyitottam, meglepett kíváncsisággal meredek a velem szemben álló, csibész mosolyt felvillantó, ötven árnyalattal...”

Love_Day