Part 13 (RÉSZLET)

Sziasztok!

Sajnos, most ismételten csak részlettel tudok nektek szolgálni, ugyan is a teljes fejivel nem lettem még kész, de még ezen a héten felfog kerülni (ha nem jön közbe valami)!

Addig is előzetesként fogadjátok tőlem sok szeretettel az alábbi kis részletet:

„Mielőtt elveszíteném a fejemet, épp akkor, mintegy isteni áldásként, de megszólal a csengő, mire kiszabadulva Christian karjai közül, az ajtóhoz trappolok.

-          Ana drágám, minek neked a telefon, ha fel sem veszed? – teremt le egyből Pierre, akinek miután kinyitom az ajtót, be is lép mellettem a házba, majd egy apró csókot lehel az arcomra.

-          Neked is szia, Pierre – motyogom rekedten, az előbbiek hatása alatt állva még mindig.

-          Mi a baj, olyan sápadt vagy. Minden rendben? – kérdezi aggodalmasan, mire átölelem, majd halkan suttogva válaszolok:

-          Persze, csak itt van...

-          Ki van itt? – kérdi kíváncsian, és a nyakát nyújtogatja mellettem.

-          Christian – felelem, minek hallatára először kérdőn, majd megdöbbenten néz rám.

-          Az a Christian? A milliárdos expasid?

-          Igen, ő az.

-          De hogy kerül ide? Várjunk csak... – esik egy pillanatra gondolkodóba – ha itt van, akkor az azt jelenti, hogy nagyon is komolyan gondolta azt, hogy nem fog rólad lemondani – jelenti ki.

Ekkor segélykérő tekintettel nézek rá,  mire ő hitetlenkedve megrázza a fejét, majd a derekamat átölelve a nappali felé tol.

Ana, amint megpillantja a vendégünket, Pierre-hez szalad, aki nevetve veszi fel őt a karjaiba, majd amikor leteszi őt és köszönti Kate-et és Elliot-ot, bemutatom Christiannak, aki a konyhából kilépve, épp egy doboz tojást tart a kezében.

-          Pierre, hadd mutassam be neked Christian-t, Elliot fivérét. Christian, ő pedig itt az én Pierre-em.

Igyekszem az utolsó szót határozott hihetőséggel kiejteni, amellyel úgy látszik el is érem a várt hatást, ugyanis amikor Christian meghallja a „Pierre-em” kifejezést, az állkapcsa megfeszül, majd a kezében levő doboz tojás hangos csattanással ér földet...”

by: Love_Day